Vízrajzi viszonyok

Belső-Somogy természeti sajátosságai a felszíni vízhálózat kialakulására és a felszín alatti vizek tárolására egyaránt kedvezőek. A felszín vízfolyásai olyan eróziós völgyekhez kapcsolódnak, amelyek észak-dél lefutású meridionális völgyek vonalát követik.

Középtájunk és Somogy megye legmeghatározóbb felszíni vízfolyása a Rinya és mellékágai. A patak nevét a magyar renyhe kifejezésből eredeztetik, mivel meglehetősen lassú folyású. A Rinya teljes hossza 76 km, vízgyűjtőterülete 921 km². Böhönye mellett dél-délnyugati irányban ered, és Nagyatádon átfolyva Babócsa környékén torkollik a Drávába. Vízminősége II. osztályú. Vízhozama nem számottevő, és vízjárása is egyenletesnek mondható, ami a homok alapú vízgyűjtőterület eredménye. A lapos térszín miatt a Dráva, a Balaton és a Kapos között síksági vízválasztók keletkeztek. Ezek többnyire lefolyástalan felszínek a két homok-kistáj közepén. A heves esőzések után a szélbarázdákban és széllyukakban gyakran pangó vizek gyűlnek össze.

Az állóvizek többségét mesterségesen alakították ki, elsősorban halastavakként történő felhasználásra. A Nyugat-Belső-Somogy területén kialakított tíz halastó területe együttesen 531 hektár. Az ipar és mezőgazdaság vízszükségletének kielégítésére újabban víztározókat létesítenek. A Nagybaráti-víztároló a legjelentősebb (79 hektár). A természetes állóvizek leggyakrabban szélvájta vagy elgátolt mélyedésekből alakultak ki. A legnagyobb természetes állóvíz a Somogycsicsó mellett található Baláta-tó, amit 1942-ben természetvédelmi területté nyilvánítottak.

Nyugat-Belső-Somogy területén a talajvíz 2-4 méter mélységben már elérhető. Nagyatádon a XX. század első felében egy mondás elterjedt a magas talajvízszinttel kapcsolatban: „Kalappal lehet a vizet meríteni a kútból.” Az évi talajvízszint-ingadozás kevesebb, mint 1 méter, mennyisége sem számottevő

Nagyatád ivóvízkészletét a nyomás hatására felemelkedő rétegvizekből (artézi víz) nyerik, ami már 100 méteres mélységben elérhető. A vízminőség szempontjából fontos mennyiség a vastartalom, ez viszont nagyobb koncentrációban van jelen. Az artézi kutak vízhozama Nyugat-Belső-Somogyban csak Nagyatád környékén jelentős, másutt közepes. 

A szénhidrogén és egyéb szerkezeti kutatások következtében számos ásvány- és hévízlelőhelyre bukkantak. Nagyatád és környéke az Alföld után második leggazdagabb feltárt ásvány- és hévízkészlettel rendelkezik. A 47 °C-os hidrogén-karbonátos hévizét gyógyfürdő hasznosítja.