Domborzat-, felszín- és talajadottságok

Belső-Somogyban négy miktotájat különíthetünk el: Marcali-hát, Kelet- ill. Nyugat-Belső-Somogy és  Közép-Dráva-völgy. Ezzel szemben viszont felszínének morfológiája gyengén tagolt, így három domborzati egységre osztható: a Marcali-hátra, a Nagyberek és Dráva-völgy közötti homokfelszínre – ez nagyjából Kelet-Belső-Somogy területét fedi le -, illetve a Kis-Balaton és a Dráva-völgy közti homokterületre, - ami Nyugat-Belső-Somoggyal egyeztethető.

1. térkép

Nagyatád és térségének elhelyezkedése Belső-Somogy kistájain
Készítette: Butor Zsanett, Budapest 2013; Forrás³

Nagyatád és közeli térségének sajátos domborzati helyzete alakult ki, mert egyrészt elhelyezhető a Marcali-hát déli részeként, másrészt viszont homokterületnek tekinthetjük. Ebben a tekintetben szakirodalom nincs egységes állásponton, én dolgozatomban a legújabb adatokat figyelembe véve Nyugat-Belső-Somogy területére helyezem.

Nyugat-Belső-Somogy észak-déli irányú kiterjedése 15–20 km, míg a kelet-nyugati 50–75 km. Vízválasztó vonalat Segesd környékén húzhatjuk meg, ettől északra a tengerszint feletti magasság 160–170 m, hátak esetében eléri a 180 m-t is, viszont a Dráva-völgy felé közeledve ez már csak 130–140 m. A terület legmagasabb és legalacsonyabb tengerszint feletti magasság különbsége (átlagos  relief energiája) 12–29 m/4km² között változik.

Belső-Somogy homokterületei alapvetően két tulajdonsággal térnek el a többi magyarországi futóhomok-területtől. Egyrészt, a lepelhomok inkább genetikailag maradt meg, mintsem formailag, vagyis a szabadon mozgó homokképződmények hiányoznak. Másrészt, viszonylag elterjedt felszíni alakzat az ún. széllyuk, mert térségünk csapadékosabb a nyírségi és kunsági területnél. Ez megnehezíti a homokmozgást a szélbarázdák, garmadák és maradékgerinc formációjának létrehozásában. A nagyobb nedvességtartalom kedvező a növényzet számára, ami szintén a kifúvást gátolja. Emellett nagy területre jellemzőek a lapos felszínek és a deflációs mélyedések, valamint az ezek mögött kialakuló felhalmozó tevékenység.

2. térkép

Magyarország futóhomok területei⁴

Nagyatád térsége szélfútta homokkal fedett, hullámos, buckás síksági tájtípusba tartozik, ami elsősorban mezőgazdasági művelésre hasznosítható. Helyenként a homokos hordalékkúpokon zárt erdőmaradványok gazdagítják a tájat. Patakvölgyekben és deflációs mélyedésekben az alluviális környezet hatására azonális, hidromorf talajtípus képződik. Ezek a térszínek rét-legelőként szolgálnak. Mivel rendszerint magas a talajvízállás ezeken a területeken, az alacsonyabb részeken mesterséges tavakat hoztak létre, míg a magasabb térszínen kertészkedés jellemző.

Belső-Somogy két homokfelszíne és az észak-déli irányba beékelődő Marcali-hát talajkörzetei jól elkülöníthetők. A hordalékkúpokon homokos talajképző kőzettel képződött, túlnyomórészt homokos, agyagbemosódásos barna erdő, illetve kovárványos (vastartalmú „szalagok” a talajszelvényben) agyagbemosódásos rozsdabarna erdőtalajok jellemzőek. Termőképességük rossz az erős kilúgozott homok miatt. A Marcali-hát löszös talajképző kőzeten agyagbemosódásos barna erdőtalajjal fedett. Termőképessége szintén gyenge, a kilúgozott feltalaj vályog és homokos-vályog összetétele miatt.

Nagyatádon és környékén agyagbemosódásos barna erdőtalaj 83%-ban, löszön képződött vályog-barnaföld (3%), réti és réti öntéstalaj (5–5%), valamint lápos réti talajtípusok (4%) fordulnak elő. Kisebb területen gyengén humuszos homokos talaj is megtalálható. A réti talajok a talajvíz közelsége, vagy időszakos felületi vízelborítás miatt képződnek a patakok mentén, a homokbuckák közti mélyedésekben.

 Sajátos talajadottságai következtében, mint például a magnézium feldúsulás jótékony hatással van a burgonya terméshozamára. A kis- és közepes szemcséjű homoknak köszönhetően a kalászosok (rozs, búza), a kukorica és a pillangós növények is széleskörűen termeszthetők a termőföldeken.

A kitermelhető ásványkincsek a felszínen és a felszín közelében nincsenek. A laza üledékek nyersanyagait az építőipar használja, például a különböző minőségű és szinte „korlátlan” mennyiségű homokot, illetve Dráva menti kavicsot.